Könyvelés

Egyéni vállalkozás indítása – Amit tudni érdemes

Egyéni vállalkozóvá válni egyszerű és gyors folyamat. Nem elég azonban az elhatározás – „vállalkozó leszek” –, a célok kitűzése, stratégiák felállítása és tervek készítése meg kell, hogy előzze ezt a döntést. Fontos kérdésekre kell választ adni:

  • Mivel szeretnék foglalkozni?

  • Szükséges-e a tevékenységhez képesítés vagy engedély?

  • Jár-e bejelentési kötelezettséggel?

  • Ki a célközönségem?

  • Milyen árréssel tudok dolgozni?

  • Mennyi jövedelemre számíthatok?

És még számtalan egyéb kérdésnek is fel kell merülnie a vállalkozás megkezdése előtt. A válaszok ezekre a kérdésekre szükségesek annak eldöntéséhez is, hogy milyen adózási formát válasszon az egyéni vállalkozó, illetve milyen lehetőségei vannak.

Adminisztratív kötelezettségek

Amint valaki regisztrált vállalkozóvá válik, adózási kötelezettségei is keletkeznek, és tisztában kell lennie az egyszeres könyvvitel szabályaival is. Pénztárkönyv vagy naplófőkönyv, illetve egyéb részletező nyilvántartások vezetése válik szükségessé. Az adatokat időrendben kell rögzíteni, és ismerni kell az adatszolgáltatási, bevallási és fizetési kötelezettségeket.

A könyvelési és törvényi kötelezettségek ismerete és betartása érdekében az egyéni vállalkozó nem köteles szakértő segítségét igénybe venni, de erősen javasolt könyvelő segítségét kérni.

Adózási formák

KATA – Kisadózó vállalkozások tételes adója

A 2022-es KATA-módosítás jelentősen átalakította a korábban nagyon népszerű adózási formát. Változatlan maradt az 50.000 Ft-os havi tételes adó, amelynek megfizetésével a vállalkozó – évi 18 millió forintos bevételi határig – teljesítheti adófizetési kötelezettségét. Az átalakítás egyik fontos pontja azonban, hogy csak magánszemélyeknek számlázhat.

További adóköltségek is felmerülhetnek, például az iparűzési adó. Az évi 18 millió forintos bevételi határ felett a KATA 40%-os különadója és az ÁFA is belép a képbe. Fontos tudni, hogy ezt az adózási formát csak főállású egyéni vállalkozók választhatják, nyugdíjasok nem.

Átalányadózás

Ez a leggyakoribb adózási forma az egyéni vállalkozók körében, főként a KATA átalakítása óta. Akkor választható, ha az éves bevétel nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, amely 2025-ben 34.896.000 Ft. Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók esetében a bevételi határ az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 174.480.000 Ft.

A szabályokat az SZJA-törvény foglalja össze. Figyelembe kell venni, hogy a vállalkozó főállású-e, vagy máshol fizetnek-e utána járulékot. Az adózás költséghányad-kulcsokkal csökkentett bevétel alapján történik, melyek tevékenységtől függően 40%, 80% vagy 90%-os kulcsok lehetnek.

Az adómentes jövedelemrész az éves minimálbér fele, tehát 2025-ben 1.744.800 Ft. Járulékbevallást kell készíteni, SZJA-bevallásban is szerepeltetni kell, iparűzési adóval is kalkulálni szükséges, és 18 milliós bevétel felett az ÁFA-bevallás is kötelező.

Bár elsőre bonyolultnak tűnhet nem feltétlenül az, igaz lényegesen összetettebb és több feladatot igényel számviteli szempontból, mint a KATA.

VSZJA – Vállalkozói jövedelem szerinti adózás

Ezt az adózási formát érdemes választani, ha sem a KATA, sem az átalányadózás nem opció, vagy ezekhez képest jobban megéri. Ebben az esetben a költségeket tételesen kell elszámolni, és azok alapján kell adózni.

Ez a forma akkor lehet előnyös, ha a vállalkozónak a költségei meghaladják az átalányadózásban meghatározott, minimum 40%-os költséghányadot, vagy ha a bevétele olyan magas, hogy nem fér bele az átalányadózás bevételi határába.